Gazdaság

A Csömörön lakók több mint két harmada a városba jár dolgozni. Az itt nyíló kis üzletek (néhány élelmiszerüzletet és kocsmát kivéve) általában veszteségesek, fél-egy évnél tovább ritkán maradnak meg. A munkanélküliség nagyon alacsony,összesen 1,9%, ennek oka a főváros közelsége. A mezőgazdaságban és erdészetben foglalkoztatottak száma alacsony. A munkavállalók nagy részét az építőipar és a szolgáltatás köti le.

Posted in Uncategorized | Leave a comment

Épített környezet

Országos védelem alatt álló épületek:

  • Római katolikus templom

    A Grassalkovich Antal kezdeményezésére épült barokk templom egyhajós, homlokzati tornyos. Az egyszerű külső szépen tagolt, plasztikus kialakítású belsőt takar. Szentély falfestése XVIII. századi barokk alkotás.

    Az országban egyedülálló szokás a minden évben, a liturgia keretében megtartandó virágszőnyeges úrnapi körmenet.Image

  • Nepomuki Szent János szobor
    Image
Posted in Uncategorized | Leave a comment

Közlekedés

Csömör meglévő külső úthálózati kapcsolatát a már régóta kialakult két bekötőút biztosítja. Az egyik a XVI. kerület, a másik pedig a 30-as út irányába ad kapcsolatot. A környező településekkel Csömörnek nincs kiépített kapcsolata,ami olyan szempontból jó,hogy nincsen átmenő forgalom a településen.Image

 

Az autós és gyalogos közlekedés szempontjából a hév-átjárók nincsenek biztonságosan megoldva. Az egyik részen a hév-aluljáró olyan szűk,hogy csak egy autó fér el benne,az átlátás pedig korlátozott.

Kiépített kerékpárút a településen nincsen,de mivel annyira kicsi a jellemző forgalom,ez nem is szükséges. Viszont probléma,hogy az M0-s körgyűrű építésekor a bekötő utak felüljárói mellett “elfelejtették” kiépíteni a gyalogos és kerékpáros felüljárókat. Ez sajnos rengeteg embert érint,sokan jártak át Árpádföldre így dolgozni,vagy esetleg éjszaka haza,amikor a tömegközlekedés már nem üzemel. A probléma orvoslására helyeztek el egy gyalogos hidat a két bekötő út között,de szerintem ez elég rossz helyen van.Image

A tömegközlekedés viszonylag jól megoldott, csúcsidőben a hév 30 percenként, a magánvállalkozó által működtetett buszjárat pedig 20 percenként jár. Problémát jelent az éjszakai megközelítés: 11 óra körül indulnak az utolsó járatok a településre.

 

Posted in Uncategorized | Leave a comment

Természeti környezet

Image

A botanikai ritkaságokkal rendelkező láp ”Csömöri legelő” néven, 26,68 hektárral került a védetté nyilvánított természetvédelmi területek közé. 1977 óta megyei védettségű, illetve jelenleg helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A terület két részből áll: az ősláp a Csömöri-tó, illetve másik része a Réti-dűlő a Csömöri-patak völgyében. A tónál jelentős a horgászat is,ennek ellenére semmilyen, a horgászokat kiszolgáló szolgáltatás sincs jelen a környéken.

Image

Posted in Uncategorized | Leave a comment

Településszerkezet

Csömör belterülete alapvetően három részre osztható:

-a központi belterület
-az M0-s túloldalán,a XVI. kerülethez kapcsolódó terület
-a Kistarcsához kapcsolódó terület a 30-as út mellett (ebből elég sok probléma is adódik-> “Csömöri” Auchan…)

A település belterületi szerkezete megőrizte az 1714-15-ös betelepülés rendjét: a Csömöri-patak két oldalára települt. A patak partjára merőlegesen osztották ki a telkeket, minden teleknek csak az egyik oldalára épült ház.

Image

A belterületeket főként lakóterületek alkotják, jellemző a szabad és az oldalhatáron álló beépítés,és a nagy zöldfelületek. A lakosságot ellátó számtalan szolgáltatás megtalálható: fogászat,orvosi rendelő,óvoda, általános iskola,zeneiskola,stb. A külterületeket főként mezőgazdasági célra használják, valamint vannak helyileg védett területek is (Csömöri Ősláp). Ezen kívül jelentős a lótartás, a tanyák hosszabb távú otttartózkodásra vannak berendezkedve.

 

Posted in Uncategorized | Leave a comment

Bevezetésül

Három éves korom körül költöztünk Csömörre, apai ágon réges-rég itt él a családom. Akkoriban Csömör még viszonylag kis településnek számított. A gyerekkorom úgy telt,hogy semmi meglepő nem volt abban,hogy az utcán mindenki tudta,hogy ki vagyok, vagy hogy hol a Kati néni,hol a Pista bácsi jött utánam,hogy küldjön haza mondjuk egy kosár barackot. A fővároshoz való közelség ellenére Csömör sokáig hihetetlenül zárt közösséget alkotott,ragaszkodva a több száz éves hagyományokhoz. Elképzelhetetlen volt,hogy valaki mondjuk ne tartozzon szorosan valamelyik egyházközösséghez. A nénik – néhányan a mai napig is- népviseletben jártak,és otthon,egymás közt szinte kizárólag tótul beszéltek. Image

Anyukám mesélte,hogy mikor odaköltöztünk,a héven rövid úton felvázolták neki a mamik a csömöri társadalom “szerkezetét”: voltak ugyebár ők,az őslakosok,meg a némi gúnyos felhanggal emlegetett gyüttmentek. Anyukám egyből védekező pozícóba helyezkedett,mondván,hogy ő nem gyüttment, csömöri fiúhoz ment feleségül. Ó,hát az a legrosszabb,válaszolták. A beházasodottak. Mert elveszik a lehetőséget egy rendes tót fiútól vagy lánytól,hogy a saját körében házasodjon.:D Hát így állt a helyzet a kilencvenes évek elején.

Aztán pár év múlva minden megváltozott. Csömör,elsősorban az elhelyezkedése miatt kezdett egyre népszerűbb lenni főként a gazdagabb családok körében. És a népesség rohamosan elkezdett nőni,az addig zárt közösség felhígult. Már nem tartották fontosnak,hogy minket is megtanítsanak tótul,szerintem mi voltunk- vagyunk az utolsó nemzedék,akik még hallották- hallják így beszélni otthon a szüleiket,nagyszüleiket. Sajnos sorban halnak meg azok az idősek,akiknek ez fontos volt. És a gyerekeik már nem értik,mennyire és miért értékes egy-egy bútor,vagy viselet amit rájuk hagynak.

Eközben Csömör másik,hátsó fele elképesztő fejlődésnek indult néhány év alatt. A “történelmi” falu területe közel megduplázódott. Itt szinte kizárólag jobb anyagi helyzetben lévő családok laknak,hisz a településrészen nincs semmilyen szolgáltatás,sem tömegközlekedés, így azok laknak itt,akik megengedhetik maguknak,hogy a boltba egy citromért is autóval menjenek. Image

Hát ennyit az emlékeimről. A következő pár posztban objektíven próbálom megvizsgálni a települést néhány szempont alapján,mint történelem, közlekedés, infrastruktúra, gazdaság, helyi értékek, épített és természeti környezet.

Posted in Uncategorized | Leave a comment